Stirlitz

Stirlitz Müller írodájában kutakodik, bejön Müller a titkárnőjével csókolózva. - Lebuktam! - gondolta Stirlitz. - Lebuktam! - gondolta Müller.

Rendkívüli nap állt be az emberiség történetében. - A virágaim! - gondolta a kertész. - A családom! - gondolta az elnök. - Az Úr irgalmazzon! - gondolta a pap. - Felhők! - gondolta Stirlitz. - A hülye! - gondolták az ufók.

Müller 120-szal száguldott Berlin utcáin. Stirlitz arra sétált és úgy tett, mint aki nem siet.

- Elégett néhány titkos iratunk - panaszkodott Bormann. - Hazaszólhatok, biztos van az otthoniaknál másolat - nyugtatta Stirlitz. Stirlitz ezúttal talán tényleg gyanúba keverte magát...

A Gestapo főhadiszállásán Bormann belépett a szobájába és megpillantotta Stirlitzet, amint a nyitott páncélszekrény előtt áll. - Hát te mit csinálsz itt? - kérdezte tőle. - A villamosra várok! - felelte Stirlitz. Bormann megnyugodva kiment a szobából. "Érdekes, vajon melyik villamosra vár?" - gondolta. "Visszamegyek és megkérdem." Bormann visszament a szobába, de Stirlitz már nem volt ott. - Biztosan elment a villamossal. - gondolta Bormann.

Két Stirlitz áll egymással szemben. - Stirlitz - gondolja az egyik. - Stirlitz - gondolja a másik. - Ez hülye! - gondolja a tükör.

A kocsikázó Stirlitz meglátta az út mellett stoppoló Müllert. Gonoszul elvigyorodott, majd elhajtott mellette. pár perc múlva ismét észrevette, amint Müller kétségbeesetten stoppol az út mentén. Ez még háromszor megismétlődött. Stirlitz gyanút fogott. A tizedik alkalom után fény gyúlt az agyában: Aha, ez körforgalom! - gondolta Stirlitz.

Stirlitz, mikor este átment a parkon, észrevette, hogy egy szempár figyeli. - Müller - gondolta Stirlitz. - Stirlitz - gondolta a bagoly.

Bormann és Müller kávézgatnak Müller dolgozószobájában. Egyszer csak besettenkedik Stirlitz és egy csomó titkos dokumentumot kiemel a páncélszekrényből. - Ki volt ez? - kérdezi döbbenten Bormann. - Ez? Stirlitz, a Vörös Hadsereg legjobb kémje. - És miért nem kapod el??? - Eh, már évek óta próbálom, de mindig kicsúszik a kezeim közül...

Megy Stirlitz éjjel az utcán. Egyszer csak meglát a távolban két fénylő pontot. - Egy kamion - gondolta Stirlitz. - Kamion az anyád - gondolta a bagoly.

- Levél - gondolta Stirlitz. - Bejött - gondolta a bomba.

Stirlitz Berlin főutcáján sétál, miközben a járókelők gyanakodva figyelik. - Úgy látszik, lebuktam - gondolja Stirlitz. - Most vagy az oroszos pofám az oka, vagy ez az ejtőernyő a hátamon.

Stirlitz benyit Müller irodájába. Egyenest odaáll Müller elé, és azt mondja neki: "Obergruppenführer, nem állna be a Szovjet hírszerzéshez? Jó a fizetés!" Müller megdöbbenve mered Stirlitzre, aki folytatja: "Bocsánat, nincs egy aszpirinje?" Stirlitz tudta, hogy az emberek csak a beszélgetések végére emlékeznek.

- A csirke átment az úton - gondolta Stirlitz. - Csak akart - gondolta a kamionos.

Stirlitz megy az erdőben, amikor megreccsen a bokor. - Legközelebb nem hagyom otthon a pisztolyomat - gondolta Stirlitz. - Legközelebb? - gondolta a medve.